​LÁTÁSSÉRÜLTEK

2001-ben a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerint Magyarországon a látássérültek száma 65 ezret tett ki. Továbbá sokkoló tény, hogy Magyarországon évente 4-6 ezer ember veszíti el a látását , és ez a szám folyamatosan növekszik a társadalom fokozatos elöregedése, a különböző betegségek (pl. cukorbetegség) és balesetek miatt.

Az egyenlő esélyű hozzáférés nevében a 90 dB Project igyekszik elérni, hogy a látássérültek is minél teljesebb kulturális élményekkel gazdagodhassanak. Célunk, hogy képzett narrátorok segítségével színházi előadások, mozi- és DVD-filmek, múzeumi tárlatok kommunikációs szempontból akadálymentessé váljanak a látássérült érdeklődők számára.

A magas színvonalú megvalósítás érdekében 2012 szeptemberében színházi narrátori képzésre került sor a Brit Nagykövetségen. A kurzuson Rosalyn Chalmerstől – a londoni Nemzeti Színház vezető narrátorától, a VocalEyes nevű nagy-britanniai non-profit szervezet vezető oktatójától – sajátíthatták el a narrátor munkatársaink a szakma fortélyait.

Bízunk benne, hogy a közeljövőben egyre több kulturális esemény válhat elérhetővé képzett narrátoraink segítségével a látássérült érdeklődők számára.

HOGYAN NARRÁLUNK?

Narráció (audio description)

A narráció (audio description) egy, a vizuális elemeket tartalmazó művészeti ágakban használatos módszer, melyben a vizuális elemeket a nyelv segítségével újrakódolják, így elérhetővé és befogadhatóvá téve műalkotásokat a látássérültek számára.

A színházi narrációnak három fő eleme van:

1. Bevezető narráció (introduction)

A bevezető narráció egy olyan ismertető, melyből a látássérült színházközönség az előadás előtt tájékozódhat a darab bizonyos részleteiről. Akárcsak a színházak által a közönség számára készített műsorfüzetekben – a bevezető narrációban is ízelítőt kapunk a darab tartalmából, keletkezésének rövid háttértörténetéről valamint megismerhetjük a szereposztást. Amit azonban a műsorfüzetben a képeken láthatnak a nézők – vagyis a díszlet, a jelmezek, fontosabb kellékek – arról a bevezető narráció a szavak erejével nyújt leírást.

Az aktuális előadáshoz tartozó bevezető narráció az előadás előtt egy héttel meghallgatható és elolvasható honlapunkon; továbbá az előadás napján, 15 perccel a darab kezdése előtt meghallgatható a nézőtéren ülve fejhallgató készülékek segítségével.

2. Interaktív kulisszabejárás (touch tour)

A kulisszabejárásra általában egy/másfél órával az előadás kezdése előtt kerül sor. Ennek keretében lehetőséget biztosítunk látássérült közönségünknek, hogy testközelből megismerkedjenek a színpadon a díszlettel és a fontosabb kellékekkel. Egy-egy ilyen alkalmon adott esetben a színészek is jelen vannak – legtöbbször a hangbeállás keretén belül -, így a színészek karakteréről, színjátékbeli hangjáról is tájékozódhatnak a kulisszabejárás résztvevői.

A bevezető narráció és a kulisszabejárás szerves részét képezi a narrációs folyamatnak, hiszen később, az előadás közben, a narrátor már támaszkodhat arra, hogy a közönség tudja, mit ért azalatt például, hogy „A tolvaj elbújik a függöny mögött.”, hiszen szerepel a bevezető narrációban például, hogy „A jobb oldali hátsó nyílás a balkonra vezet. A balkon-nyílás két oldalát súlyos, vörös sötétítőfüggönyök szegélyezik.”, és a kulisszabejárás során ezt térben is pontosan elhelyezhetjük, megérinthetjük.

3. Követő narráció (through description)

Követő narrációnak nevezzük azt az információcsomagot, amit az előadás alatt egy fejhallgató készülék segítségével hallanak a közönség tagjai. A narrátor az előadás közben azon cselekmények leírását, egyértelműsítését és pontosabb befogadását teszi lehetővé az érdeklődők számára, melyek vizuálisan történnek és nélkülözhetetlenek az események pontos ismeretéhez. Az előadás alatt a narrátor a színpaddal szemben egy ablakos boxból, vagy pedig az épületen belül egy hangszigetelt szobából, monitoron követi a színpadi eseményeket és élőben reagál azokra. A követő narráció tartalmazza az esetleges nem egyértelmű hangi jelek, effektek ismertetését is, valamint az előadás végén, a tapsrend folyamán is végig tájékoztatja a közönséget, hogy éppen kinek szól a taps.

A narrátor az átlag egy hónapos felkészülési idő alatt DVD-felvételről, valamint a színházak honlapján megtaláltató fotókról dolgozik. Amikor a szöveg első változata elkészült, élőben is megtekinti újra a darabot, hogy azokat a finom részleteket is megfigyelhesse, melyek a DVD-n vagy a fotókon nem látszanak (pl. mimika, a ruhák pontos mintája, nem közvetlenül a színpadon történő játék, stb.).